Az életről és a világról

Mit jelent a hársfa? A görög mítoszokban a hárssal azonosítják Philürát, aki egyben a Tejút istennője is. A világhársfa a Tejutat jelképezte, ennek odvának tartották azt a szigetet, ahol Philüra gyermeke, Kheirón kentaur született. Kheirón csodálatos gyógyító erejét anyjától – aki a hárs jelképe – kapta.

A szláv népeknél is gazdag jelentésvilág társul ahhoz a növényhez, amelyről a délszlávok a június hónapjukat nevezték el (lipa = hárs, lipanj = június). A szláv szerelemistennőnek, Kraszopaninak a fája, a hárs volt. A hárs ugyanis (az akác megjelenéséig) fontos mézelőnövény volt, és a mézelőnövényt másutt is a szerelemistennőnek szentelték. Ahogy a görögök a mediterrán tengermellék mézelőnövényét, a cserjés hangát a méhistennőnek, Aphroditénak, úgy a szlávok Közép-Európában a hársat Kraszponaninak szentelték.

A germán mitológiában Freyának, a szerelem, a természet és az élet virulása istennőjének, szent fája a hárs, jókedvet fakaszt, kilombosodása a természet megújulását jelzi.
A germán Nibelung-legendában: “Az eposz hőse, Siegfried a hárs világfa tövében lakó sárkányt (Lindwurm, Lindrache, hársfakéreg, hársfasárkány) úgy öli meg, hogy a sárkánybarlang elé máglyát rak, és a szörny a füstben megfullad. Siegfried sárkányzsírral bekeni magát, amitől sebezhetetlen lesz, kivéve a lapockáján, ahová egy hársfalevél tapad – a hárs szív alakú levele a háton a szívnek megfelelő helyre került” – olvashatjuk Jankovics Marcellnál. (Vö. Achilles sarka, a hős egyetlen sebezhető pontja.)

A lovagi kultúrában a német minnesangerek dalaiban jelenik meg a hárs. “Hársfaágak/ csendes árnyán…” –ringatja emlékeibe magát Walther von der Vogelweide. A vers címe németül Unter den linden. A másik Unter den Linden pedig Berlin híres sugárútja, neve (’Hársak alatt’), onnan ered, hogy valaha hárssort ültettek azon az úton, amely a gazdag királyi vadászerdőbe vezetett. A Bódeni-tó melletti középkori város, Lindau neve a hárs német megfelelőjéből származik. (Vö. Eger-éger nem egészen bizonyított, de érdekes megfeleltetését.) Lindau pecsétjében természetes, hogy hársfa látható. A fa tiszteletét bizonyítja, hogy a heraldika számos helyen él a motívumával.

A magyar ’hárs’ szavunk valószínűleg finnugor eredetű. Eredeti alakja, a ’hás’ arra utal, hogy a fa háncsa, a kérge könnyen hámlik. A fa ezen tulajdonságát néhány szólásunk is megörökítette: “Addig hántsd a hársfát, amíg hámlik” = mindent a maga idejében kell végezni, amikor kedvező az alkalom. “Feslik neki a hárs” táj: “Jól hámlik a hársa” = könnyen megy neki valamely munka; jó dolga van. “Hársat hántok a hátából” = Jól ellátom a baját.

A magyar néphit számos hársfát kapcsolt a történelem nagy alakjaihoz.. Mátyás király gyakran pihent meg utazásai során a Mád község határában álló hársfa alatt, ez azonban sokba került a falusiaknak, ezért úgy döntöttek, hogy kivágják a fát, hátha akkor a király is elmarad, az azonban látva kedvenc fája eltűnését, haragra kelt és törvénybe foglalta, hogy ezentúl a mádiak semmilyen kitüntetésben nem részesülhetnek. Mátyás emlékfái közül él még a bajmóci hárs (Szlovákia). A hárs emlékfák közül Szlovákiában virul még a Homokkomárom melletti Zsigárdon álló famatuzsálem, a Zrínyi-hárs. Ezt 800 évesre becsülik!

A 15. században, mikor már a reneszánsz elképzeléseknek megfelelően létesítettek kerteket Európában, a hárs volt az nálunk, amely fát nem a hasznáért, hanem a díszéért telepítettek. Mátyás visegrádi reneszánsz kertjében a két legfontosabb fafaj a fűz és a hárs. A kert mint a külső veszélyes világgal szemben kialakított védett és meghitt hely, amely kölönösen alkalmat adott az elvonulásra, ha ezen belül még kisebb búvóhelyeket is, filagóriákat létesítettek, amelyeket gyakran a jól alakítható koronájú hársfákra építettek. Mátyás jómódúbb alattvalóinak úri hölgyei sugdolóztak ilyen hársfára épített filagóriákban fiatal hercegekről.

A kastélyok köré tervezett parkok kedvelt fája volt a hárs. Kismartonban, az Eszterházy-kastély parkjában a reneszánsz kert barokk stílusúvá alakításához kötődik a hársfák ültetése. Szép hársfasor állott a Moson megyei Köpcsényben. Az erdélyi Bonchidán, a Bánffy család ősi birtokán, az 1750-es évek végén épített kertben majdnem1000 méter hosszúságú hársfasort telepítettek!
Híres hazai hársfasor a nagycenki, ezt is a 18. században telepítették, több mint 2000 m hosszú, az akkor telepített fákból 374 darab ma is él. Tájképi kertekben és arborétumokban találkozhatunk hatalmas méreteket elért hársakkal, ilyen fagyűjtemény az Erdőtelki Arborétum. Városi parkok és sugárutak fája is a hárs, bár a mai nagyvárosban a klímát már nem igazán kedveli, nem úgy mint a Balaton-felvidéken, a Dörögdi-medencében a Kapolcsról Taliándörögd felé vezető út mentén, ahol 1996-ban – a millecentenáriumi faültetési mozgalom keretében – 1100 kislevelű hársat ültettek el.

A legidősebb hársfát, az angliai Bristol melletti Westonbirt arborétumban kétezer évesre becsülik.

Drogérték alapján két csoportba sorolják a hársakat. A kis- és nagylevelű hárs, illetve széleslevelű hárs és ezek alakkörének virágzata adja a drogot, amit összefoglalóan kőhársnak vagy orvosi hársnak neveznek. Egyéb hársfajok pl. az ezüst hárs virága hivatalosan nem számit drognak, orvosi használata nem engedélyezett, de lehetséges az ipari célú, pl. borászati hasznosítása. A népi gyógyászat ezzel ellentétben az összes hársfajta virágát használta és talán használja is. Az orvosi hársfavirág drogja tartalmaz illóolajat (farnezolt), nyálkát, cserzőanyagot, flavonoidikat (kvercetint).

A belőle készült tea a téli időszakban melegítő hatása miatt kimondottan jó szolgálatot tesz. Meghülésnél használják izzasztásra, bodzavirággal keverve. Fokozza a szervezet védekezőképességét. Használható toroköblítőnek köhögéscsillapításra, idegerősítőnek, enyhe szívműködést serkentőnek, nyugtatónak, külsőleg pedig kozmetikumokban, fürdőkben. A hársfavirág-tea kellemes íze miatt lehet egyszerűen a mindennapi italunk is.
A virágzaton kívül pusztán élvezeti italként felhasználható a c-vitamin tartalmú levéldrog is. A hárs kiváló méhlegelő. A hársméz szintén értékes tulajdonságú. A hársfaszén a hárs megszenesített fája, amelyet rajzoláshoz is használnak, de por alakúra őrölve gyógyszer: tartalmazza a fa ásványi alkotórészeit, a készítési mód miatt sok vasat is tartalmaz, gyomorbántalmaknál alkalmazzák, a bélrendszerben felszívja és elnyeli a kellemetlen tünetelket okozó anyagokat. Hársfavirág ital: Nyáron a virágzatból, hasonlóan a bodzához, hűsítő italt készíhetünk. Ehhez 3 liter vizet felforralsz, beleteszel 15 dkg hársmézet (vagy bármilyet), 15-20 darab leszedett virágzatot, néhány citromkarikát, a következő napig érdemes állva hagyni. Behűtve nagyon finom ital!